Akkor is lefogyok a rohadt életbe!

Egy szelet alma, egy pohár sovány tej, dupla adag sültkrumpli bűntudat levében ázva.

2020. jún 05.

A melegben jobban olvad a zsír

írta: Háy Béla
A melegben jobban olvad a zsír

[ 103,5 kiló ]

A melegben jobban olvad a zsír. Bár a fogyás tekintetében, biokémiai szempontból nincs ennek jelentősége, most mégis sokkal gyorsabban jönnek le rólam a dekák, mint korábban. Aminek természetesen rettentően örülök. Egyébként hiszek abban, hogy hideg télen az emberi szervezet jobban sarkallja magát a háj felszedésére és megtartására. Amikor elkezdtem az évet, kicsit szenvedtem azzal, hogy igyekeztem mindent úgy csinálni, ahogy kell, mégsem ment lejjebb a súlyom. Akkor arra tippeltem, hogy a meleg idővel a fogyásom is fel fog gyorsulni, és ez a tipp bejött. Persze emellett még rengeteg dolog bejátszik: Jobban meg tudom állni a stresszevést, jobban kerülöm az alkoholt (főleg a sört), motiváltabb vagyok, és a karantén miatt ...

Tovább Szólj hozzá

2020. jún 01.

Bizonytalanság

írta: Háy Béla
Bizonytalanság

[ 104,5 kiló ]

Megtartani könnyebb. Könnyebb úgy fogyni, hogy az ember csak a súlya megtartására törekszik, mintha fogyni szeretne. (Esetleg nem olyan hatékony, de könnyebb.) A stressz ugyanis hízlal. A bizonytalanság pedig táplálja a stresszt. A fogyásban (főleg, ha valaki sokat próbálkozott már, és mégis mindig visszakerült valahogy a nehezebb súlycsoportba) elég erős a bizonytalanság, hogy elérjük-e azt a súlyt, amit szeretnénk.

Amikor azt látom, hogy a mérleg megint kicsit kevesebbet mutat, fellobban a szememben a tűz, hogy "még, még kevesebbet, gyerünk még lejjebb!!!" Ugyanakkor van ennek is egy határa, hogy mennyi időn belül mennyit tudunk egészségesen leadni. És akkor a fellángolást rögtön egy csalódás követi: "Ez lehetetlen, ...

Tovább Szólj hozzá

2020. máj 31.

Kapunyitási pánik

írta: Háy Béla
Kapunyitási pánik

[ 105 kiló ]

Igazából a mérleg nem 105 kilót mutatott ma reggel, hanem többet, de most kivételesen megengedem magamnak ezt a "költői szabadságot". Valamelyik nap mértem ennyit; de ami sokkal fontosabb, hogy most ennyinek ézem magam, és száz százalékig biztos vagyok benne, hogy hamarosan fogok újra ennyit mérni. Az most a nagy elhatározás, hogy ez lesz egyelőre az a mérföldő, amin el szeretnék időzni, meg szeretnék pihenni egy kicsit. Soha többet az életemben nem szeretnék 105 kiló fölött lenni; de most egy ideig azért sem fogok nagyon küzdeni, hogy lejjebb menjek (kicsit azért igen).

A helyzet ugyanis az, hogy megint változások várhatóak az életemben. Fura módon én a karanténban, a "bezártságban" találtam meg a szabadságot; és most ...

Tovább Szólj hozzá

2020. máj 26.

Esés

írta: Háy Béla
Esés

[ 105,5 kiló ]

Bátran mondom, fogalmam sincs, hogy működik a szervezetem. Ahogy írtam, napokig nem láttam változást a súlyomban, de nap mint nap éreztem a hasamon a változást. Aztán egyik napról a másikra BUMM ugrott a mérleg lefelé egy kilót. Persze tudom, hogy fluktuál a súlyunk, változik a vízfelhalmozás, a béltartalom, stb. Ugyanakkor nehéz úgy lelkesnek maradni, hogy nincs egy egyértelmű jelzője annak, hogy jó irányban haladok. A másik furcsaság, hogy hogyan alakul a hasam alja. Bocs, ha valakinek ez túl privát terület, de viccesnek találom, ami történt. A hasam alja az utóbbi időben szimmetrikusan kerek volt, azt hittem, ez az elvárt. Aztán ahogy tovább fogytam, középen egy vájat alakult ki. Semmi gond, gondoltam, ez így működik, ...

Tovább Szólj hozzá

2020. máj 22.

Hasból

írta: Háy Béla
Hasból

[ 106,5 kiló ]

A mérleg nem könyörül. Nem enged alább. A mérleg szerint az utóbbi pár napban nem csökkent a súlyom. Ehhez képest amikor megtapogatom a hasamat, szinte napról napra érzem a változást. Azt mondják, ha a súlyunk nem csökken, de vékonyodunk, az annak a jele, hogy izmot szedünk fel, ami kisebb és nehezebb, mint a háj. Igazság szerint én nem vágyom több izomra, abból – úgy gondolom – van elég, vékonyodni szeretnék igazából; ugyanakkor a szakértők szerint minél több izmunk van, annál több kalóriát égetünk el egy nap alapjáraton, ami hosszú távon viszont segít a felesleges kalóriák égetésében.

Most minden energiámmal a hasamra figyelek, arra végzek külön gyakorlatokat, azt veszem alapul a fogyás mércéjének, ...

Tovább Szólj hozzá

2020. máj 13.

Has-onlítgatás

írta: Háy Béla
Has-onlítgatás

[ 108 kiló ]

A kilók nem csökkennek az utóbbi időkben, de ahogy a hasamat megérintem, érzek változást. Mintha kevesebb háj lenne az ujjaim és a hasizmom között. Mostanában sokat figyelek a hasamra, masszírozgatom, melengetem a kezemmel. A tudomány jelenlegi állása szerint ez semmit nem használ a fogyás tekintetében, én személy szerint azonban úgy hiszem, hogy mégis ér valamit. Hallottam olyan véleményt, hogy Napóleon azért dugta a kezét a kabátjába, mert fáj a hasa. Lehet, hogy ez sem igaz. Azért hiszem, hogy nem véletlen az az ösztön, hogy ha fáj valamink, akkor kézzel odakapunk. Agykontrollon azt mondták, hogy ha valaki egy adott testrészére koncentrál, akkor érezhet röngtön valami bizsergető érzést, ami azért van, mert ott serken a ...

Tovább Szólj hozzá

2020. már 28.

Visszatekintés a múltba

írta: Háy Béla
Visszatekintés a múltba

[ 108 kiló ]

Azzal, hogy elértem a 108 kilót, visszatértem egy 2017. júniusi állapothoz. Majdnem három évet "ugrottam vissza az időben". Amikor elkezdtem ezt a blogot 2017. áprilisában, akkor 113 kiló voltam; szóval annál mindenképp jobb vagyok, még ha három év kitérővel is jutottam vissza ebbe az állapotba. Ennek a blognak is igazából volt egy elődje, még anno a Freeblog-on írtam, ha valaki emlékszik rá; csak az azóta elromlott, vagy megszűnt, vagy tönkrement, vagy nem is tudom; a lényeg, hogy nem volt kedvem áthozni onnan a posztokat.

Ez az egész hajcihő viszont 2007-2012. között kezdődött. 2007. végén túl voltam egy nagy szakításon, akkor nagyon ki akartam törni az addigi életemből: Felmondtam a munkahelyemen, új helyre kerültem, ...

Tovább Szólj hozzá

2020. már 28.

Blob bla bla...

írta: Háy Béla
Blob bla bla...

[ 108 kiló ]

Nem ment idén a fogyás úgy, ahogy szerettem volna, köszönhető nagyrészben a stressznek, a téli hidegnek, és természetesen a nagymértékű alkoholizálásnak, aminek a felelőssége alól egy cseppet sem szeretnék kibújni.

Amitől nagyon féltem most a járvány miatt (mármint félretéve azokat az alapvető félelmeket hogy mind meghalunk, vagy csak én halok meg, vagy összeomlik a világgazdaság, stb.), hogy egy kijárási tilalom miatt nem lehet majd kimenni kocogni. Szerencsére a mostani korlátozások értelmében ezt szabad csinálnom. Nem mondom, hogy nagy kedvem van hozzá, különösen az elmúlt napokban féltem, hogy megfázok (és sikerült is), és ha már úgyis mind előbb-utóbb megfertőződünk koronavírussal, előtte nem kéne más ...

Tovább Szólj hozzá

2020. jan 23.

Erők

írta: Háy Béla
Erők

[ 108,5 kiló ]

Mi emberek hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy miénk a világ, a hatalom, pedig saját életünket sem vagyunk képesek irányítani. Újra és újra próbálkozunk, és újra és újra elbukunk, amíg el nem fogadjuk, hogy vannak dolgok, amik be fognak következni, akár mit is teszünk ellene. Mindegy miben hiszünk; ha hiszünk egy felső erő létezésében, akkor ennek a felső erőnek vagyunk kiszolgáltatva; ha nem hiszünk semmi ilyenben, akkor azt tapasztalhatjuk meg, hogy milyen pici festékpöttyök vagyunk az univerzum hatalmas vásznán, és mindegy, hogy csata- vagy segélykiáltásba kezdünk, nem többet érünk el vele, mint egy ásítással.

Jon Gabriel gyakorlatilag arról írt a könyvében, hogy még a saját testünket sem tudjuk irányítani, ...

Tovább Szólj hozzá

2020. jan 19.

A diagram visszatér

írta: Háy Béla
A diagram visszatér

[ 109 kiló ]

Emlékszem, amikor elkezdtem ezt a blogot, milyen nagy reményekkel indultam neki a fogyásnak. Akkor csináltam egy grafikont az elmúlt évekből, és örömmel nézegettem, hogy lefelé kezdett indulni a súlyom. Persze tudtam, hogy nem feltétlenül lesz hosszútávú a siker, de mégis izgatottan vártam, hogy majd a jövőben egyre lejjebb és lejjebb rajzolgathatom a súlyom állását jelző kis vonalkákat. Nem így alakult. Ahogy írtam is többször, ez a blog nem arról szól, hogy megtaláltam a fogyás egyetlen és igazi módszerét, ami mindent sikerre visz; hanem a módszer és az út kereséséről, amiben az internet adta közösségi erőt igyekeztem bevonni.

Majdnem három év telt el, az alatt sokminden történt, új módszerekre találtam rá, ...

Tovább Szólj hozzá