[ 114 kiló ]

Ha jó passzban vagyok, külön tudom választani, hogy mit szeretnék, és mi a célom. Ha nem, akkor gyakran a sóvárgás győz.

Az egyik rendszeres rossz érzés a félelem. Félek, hogy nem teljesítek elég jól a munkában. Félek, hogy az egészégem rosszabbra fordul. Félek az öregedéstől. Az egyik legrosszabb érzés – és biztos vagyok benne, hogy mással is előfordult már –, amikor azért tömöm magam, mert félek, hogy sosem fogok tudni lefogyni.

Most igyekszem újra- és újrafogalmazni, hogy mit várok az élettől, mit szeretnék elérni, mint ember; a cél az, hogy minél kevesebbet féljek. Persze ez nem ilyen egyszerű. Az ilyeneket nem lehet örökre elkerülni; bárhogy is próbáljuk megelőzni a rossz helyzeteket, mindig lesz egy újabb; ezért nem az a legfontosabb, hogy próbáljam a félelmet eliminálni az életemből, hanem hogy kezelni tudjam, amikor jön az újabb "adag".

Hogy pontosan milyen út vezet odáig, hogy azt mondhassam, ezen a téren meg vagyok elégedve... hát, azt még nem tudom...