[ 115 kiló ]

Hát ennyi volt. Ma reggel újra a normál súlyomat mértem. A remény, hogy most valami megindul, az álom, hogy egyszer vékony leszek, ismét függőben maradt.

Azt azért soha nem mondanám, hogy soha nem teljesülhet ez az álom. Pár dekával azért kevesebbet mértem. Csak most úgy érzem, nem én játszom a libikókával, hanem a libikóka játszik velem. A fogyás egy hosszú, lassú folyamat, főleg, ha egészségesen szeretném csinálni, nem törődve a természetes ingadozással; viszont nekem a személyiségemből fakad, hogy látnom kell a változást, az ad erőt a folytatáshoz.