[ 108 kiló ]

Mostanában a helyzet a következő: semmi. Vigyázok arra, hogy mit eszek, de nem különösebben. Mozgok rendszeresen, de nem hajtom túl magam. Az eredmény is magáért beszél: maradtam 108 kiló környékén, mintha az valami stabil egyensúlyi pont lenne. A rossz benne az, hogy nyilván jobb lenne, ha kevesebb lenne, mint mindig; a jó az, hogy nem több, pedig az is megtörténhetett volna. Örülök, hogy sikerült megtartanom év elejéről azt az 5 kiló fogyást, és bár időnként elengedtem magam, nem híztam vissza a szokásos "jójó" móddal.

Ugyanakkor fogalmam sincs arról, hogy hogyan tovább. Talán most azt kellene mondanom, hogy megfogadom, ezután majd kevesebbet eszem és többet / intenzívebben mozgok; de nem vagyok biztos benne, hogy ez a helyes út. Félek, hogy ha túlzásba viszem, akkor azzal csak mélyrepülésbe kezdek a hangulat terén, feladom a megszorításokat, és visszaszedem akár még az eddig elvesztett kilókat is. Ha pedig tartom a mostani helyzetet, esetleg minimális extra igyekezettel, akkor nem látom a garanciát, hogy fog lejjebb menni valamennyivel is a súlyom, és igazából arra sem, hogy nem fog szép lassan visszamászni. Bebizonyítottam magamnak, hogy kezemben vannak azok az eszközök, amikkel le tudok fogyni; de nem tudom, mikor van ideje felhasználni őket; mikor van belőlük hasznom, és mikor ártok velük.

Kellemes érzés viszont, hogy itt van ez a blog, és leírhatom benne, éppen most mit gondolok, mit érzek. Nem csak arról szól a dolog, hogy megoszthatom másokkal a gondolataim; hanem én is átgondolom, mit is mondanék, mit tudok leszűrni belőle saját magamra nézve; ad egy lehetőséget arra, hogy elemezzem az aktuális helyzetemet, és rendezzem a fejemben dolgokat, mielőtt elindulok a megszokott nyolcórás állásomba. Most lehet, hogy csak kérdések vannak bennem, de ha már fel tudom tenni a kérdést, van esély arra, hogy egyszer a választ is megtalálom.

forrás: returnofkings.com