[ 110,5 kiló ]

Tegnap sikerült jól zárnom az első munkanapot. Keveset ettem, viszonylag produktív voltam, és az esti mozgásnál (pont erre a napra esett) nem éreztem különösebb energiahiányt. A súlyom is fokozatosan csökken, de ez másodlagos. Az elsődleges megszokni az új életemet. Az előre kiporciózott adag étel segít abban, hogy tudjam, hol kell megállni. A munkahelyen alapból ki van téve nassolnivaló (keksz, gyümölcsök, magvak), és néha önkéntelenül is meglendült feléjük a kezem, de időben visszarántottam. Fura volt, hogy nem jelentett nehézséget lemondani róla, most először nem úgy éreztem magam, hogy megszorítást teszek, hanem egyszerűen csak konstatáltam, hogy nincs rá szükségem; ideges voltam, azért nyúltam az étel felé, de inkább vettem egy nagy levegőt, egy picit megálltam, ellazítottam magam, az izmaimat, és mentem tovább. EZ az igazi siker a tegnapban.

A cégnél egyébként kvázi bejelentettem, hogy diétán vagyok. Részben, hátha segítenek a kollégák (bár ahogy ismerem őket, szívesen elesznek előlem bármit amúgy is), részben meg hogy ha lamentálnak, hogy miért nem iszok velük egy sört valahol, akkor tudjak hivatkozni rá, hogy én szóltam előre.

Munkatársak a hűtő körül