[ 104,5 kiló ]

Megtartani könnyebb. Könnyebb úgy fogyni, hogy az ember csak a súlya megtartására törekszik, mintha fogyni szeretne. (Esetleg nem olyan hatékony, de könnyebb.) A stressz ugyanis hízlal. A bizonytalanság pedig táplálja a stresszt. A fogyásban (főleg, ha valaki sokat próbálkozott már, és mégis mindig visszakerült valahogy a nehezebb súlycsoportba) elég erős a bizonytalanság, hogy elérjük-e azt a súlyt, amit szeretnénk.

Amikor azt látom, hogy a mérleg megint kicsit kevesebbet mutat, fellobban a szememben a tűz, hogy "még, még kevesebbet, gyerünk még lejjebb!!!" Ugyanakkor van ennek is egy határa, hogy mennyi időn belül mennyit tudunk egészségesen leadni. És akkor a fellángolást rögtön egy csalódás követi: "Ez lehetetlen, vagy nagyon nehéz. Türelmesnek kell lenni." Könnyű türelmesnek lenni, ha az ember meg van győződve róla, hogy a végén minden jól fog alakulni. Rám ez nem igaz.

Azt vallom, hogy a fogyás a lélekkel kezdődik. Ennek az első és legfontosabb eleme, hogy az ember megszabaduljon a kajafüggőségétől (és nyilván az alkohol- vagy üdítőfüggőségétől is). Kell találnia egy másfajta stresszkezelő módszert, ami nem hízlal. Ma viszont egy következő elemnek azt emelném ki, hogy fontos, hogy az ember nyugodt tudjon maradni a jövő bizonytalanságával szemben is.