Felvizezett élet
[ 114 kiló ]
Manapság szinte minden innivalóra van valami mondás, hogy miért káros.
- Cukros kóla: a cukor, nyilván.
- Cukormentes kóla: állítólag az aszpartám káros az egészségre; továbbá állítólag az édes íz érzete már maga megemeli az inzulinszintet a szervezetben, ezért minden jobban rakódik a zsírba.
- Gyümölcslé: ezt nem is értem, miért rossz; de állítólag a szervezet csak úgy képes rendesen lebontani / felhasználni, hogyha vele együtt jön a gyümölcs többi része is; vagyis a gyümölcs jó, a gyümölcslé rossz.
- Kávé: megemeli a vérnyomást (ez nekem pl. gond), és nem mellesleg színezi a fogakat.
- Fekete tea: színezi a fogakat.
- Zöld tea: van, akinek egészséges, nekem speciel rossz tapasztalatom van vele.
Kb. az egyetlen innivaló, amire nincs panasz, az a víz. (Legalábbis amíg a tudomány nem "fejlődik" olyan szintre, hogy ezzel kapcsolatban is előálljon valamivel.) Már csak egy gond van: kiskorom óta gyűlölöm a vizet. Kihívás elé állítottam magam: akkor is meg fogom szeretni, ha beledöglök is.
Amúgy nagy cukormentes-kóla-fogyasztó vagyok. Viszont az utóbbi időben azt vettem észre, hogy nem is annyira az íze fontos nekem, hanem a szénsavassága. Így most egyelőre olyan lépést tettem, hogy mindig, mikor kólára vágyom, helyette inkább szénsavas ásványvízből próbálom kielégíteni ezt a szükségletemet.
Egy ideje már azért edzettem magam, mert köteleztem magam arra, hogy naponta legalább 2-3 nagy pohár vizet megigyak, de azért mindig kellett valami "ízletes" is a napba, hogy el tudjam viselni. Most pedig átálltam arra, hogy a víz mellé csak gyümölcsteát vagyok hajlandó inni.
Hogy "átálltam", az persze túlzó; három napja tartom. És azt sem mondhatnám, hogy mindig be fogom tartani, mert ha időnként összejövünk ismerősökkel, biztos le fog csúszni pár sör; de azért igyekszem minimalizálni, és igyekszem minél több nap csak csapvizet, szénsavas ásványvizet és gyümölcsteát inni.